Mikulás Postája és karácsonyi bélyegek

80 éve adta ki az első magyar karácsonyi bélyeget a Magyar Királyi Posta
125 éve jelent meg az első karácsonyi bélyeg Kanadában

Pécsi Mikulás a Postán
Mikulás a Pécsi Postapalota előtt


Adventhez kapcsolódó képeslap- és bélyegbemutató várja a látogatókat Pécsett, a sokak által Postapalotának ismert, és egyben a Pécs 1 postának is helyet adó épület előterében.

A bemutató alkalmából a Mikulás-napot megelőzően maga a Pécsi Mikulás teljesített szolgálatot a Múzeumpostán, – besegítve a karácsonyi postai forgalom előkészületeibe, különös tekintettel a gyermekek által írt, és a részükre érkező levelek továbbítására. Gondosan ügyelt a pirosruhás ajándékosztó, hogy a kisbarátainak szánt válaszlevelek időben megérkezzenek.

A Mikulás Postája
Mikulás Postája Pécsett

A Magyar Posta különleges postai bélyegzőt használt a Pécsi Mikulás Postáján. Az ünnepvárás alkalmából a bélyegző a Mikulás arcképének grafikus rajzolatát, valamint a Mikulás-nap elnevezést is hordozza.

Mikulás-nap postai bélyegzés
Mikulás napi postai alkalmi bélyegzés, Pécs

Az alkalmi kiállításon közel 130 évet átölelő, a karácsonyvárást és a karácsonyi tematikát felölelő képeslap és bélyegbemutató jelenik meg, melyek között két filatéliai érdekességgel találkozhatnak az érdeklődők. Az egyik, az idei évben 125 éve kiadott a világ első karácsonyi témájú bélyegének tartott kanadai bélyegek, és egy e bélyeggel bérmentesített eredeti levél is. A számunkra érdekesebb másik különlegesség az idén 80 éve, 1943-ban megjelent és az általunk a világ első karácsonyra kiadott, bibliai és karácsonyi témájú bélyegének tekintett karácsonyi sorozat.

Karácsonyi bélyeg Kanada 1898
Karácsonyi bélyeg, Kanada, 1898

„A világ első karácsonyi bélyege” megjelentetését a kanadaiak maguknak tulajdonítják. Az 1898-ban kibocsájtott bélyegeket nem kifejezetten karácsony alkalmából adták ki, – hanem postai egységesítésként brit birodalmi pennys bérmentesítés karácsonyi bevezetéséről emlékeztek meg. Az új bélyegen egy világtérkép szerepelt, amelyen Nagy-Britannia területei voltak pirossal kiemelve. Éppen ezért a térképes grafika miatt nevezik a gyűjtők “térképes bélyegnek” a kiadást. A bélyegképre felkerült azonban az “Xmas 1898” felirat is.

Az első magyar karácsonyi bélyegkiadás
Az első magyar karácsonyi bélyeg 80 éves

 

A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan, bibliai témájú karácsonyi bélyeget mi magyarok, pontosabban a Magyar Királyi Posta adott ki először. A három darabból álló sorozaton Jézus születéséhez kapcsolódó jelentek szerepelnek. Három címletet bocsájtottak ki, három eltérő színben, melyeken az angyali üdvözlet, a pásztorok és a királyok imádása szerepel képekkel. A bélyeget az eredetileg szobrász Tóth Gyula tervezte.

Karácsonyi bélyeg
Karácsonyi bélyeg 2023

 

A Magyar Posta a 2023-as karácsonyi jókívánságok postára adásához alap- és speciális változatban bocsátott ki karácsonyi bélyeget. A bélyegképen ünnepi díszbe, karácsonyi hangulatba öltöztetett, képzeletbeli kisváros látképe tűnik elő. Az alapváltozat ötven bélyegképet tartalmazó ívben készült. Az öt bélyegképes kisívben készült speciális változat a fényt ünnepli. Különlegessége, hogy az alkalmazott nyomdatechnológia eredményeként a nyomatkép fémes hatású, csillog a fényben. Az idei karácsonyi bélyeget Vasvári Péter grafikusművész tervezte.

Ajánlott oldalak:
Az igazi Mikulás 1750 éves

Pécsen most is kitesz magáért a Mikulás

Fürdünk, pecázunk, csónakázunk

Miért jó nyáron fürdeni a tavakban, folyókban?
Mi ennek az élettani hatása?

Balatonnál fürdünk horgászunk

Nyáron a tavakban és folyókban fürdőzők számos pozitív élettani hatással találkoznak, ezért sokan űzik ezt a tevékenységet. Az alábbiakban felsorolom néhány fontos előnyét:

  1. Hűsítő hatás: A nyári hőségben a vízben való fürdés segít lehűteni a testet. A hideg víz közvetlenül érintkezik a bőrrel, ami levezeti a test hőjét, így kellemesen hűsítő érzést nyújt.
  2. Stresszcsökkentés: A vízben való fürdés és úszás nyugtató hatással bír a testre és az elmére is. Az elfoglaltság és a vízben lebegés kellemes érzést kelt, csökkenti a stresszt és enyhíti a szorongást.
  3. Légzés és keringés javítása: Az úszás vagy a víz alatti mozgás serkenti a légzőrendszert és a vérkeringést. A rendszeres fürdés javíthatja a szív- és érrendszer működését, valamint az állóképességet.
  4. Izomlazítás és mozgékonyság: A vízben való mozgás súlyosabb súlyterhelést jelent az ízekre és az izmokra nézve, így könnyebb mozgékonyságot és lazítást tesz lehetővé. Az úszás és más vízi sportok nagyszerű lehetőséget kínálnak az izmok és ízületek kíméletes edzésére.
  5. Bőrápolás: A vízben való áztatás és úszás hatékony a bőr tisztán és hidratáltan tartásában. A tó- vagy folyóvízben található ásványi anyagok is elősegítik a bőr egészségét.
  6. Immun erősítése: A hideg vízrendszerrel való érintkezés állítólag fokozza az immunrendszer aktivitását, ami az ellenálló képességet növeli.

Azonban fontos megjegyezni, hogy a vízben való fürdésnek is vannak bizonyos veszélyei, mint például a vízi közegben rejlő kockázatok (áramlások, medresek, mélységváltások) vagy a víz minősége (pl. alga vagy baktérium elszaporodása). Érdemes mindig meggyőződni arról, hogy a fürdőzési hely biztonságos és alkalmas-e az adott tevékenységre.

Mindenesetre, ha biztonságos és megfelelő feltételek mellett fürdünk, akkor a tavakban és folyókban fürdés nemcsak kellemes kikapcsolódást jelent, hanem pozitív hatással van az egészségünkre és jó közérzetünkre.
Magyarországon a Balaton a fő attrakció, de például a Tisza-tó vagy Orfű is vonzza a lubickolni, vízi sportot űzni vágyókat.

Miért szeretjük a Balatont? 

A Balaton és a szolgáltatások, áruk versenye

Ha már vízről van szó, miért élvezetes a horgászat?

A horgászat sokak számára rendkívül élvezetes tevékenység, és számos oka lehet ennek. Az alábbiakban felsorolok néhány okot, ami miatt sok embernek kedves hobbija a horgászat:

  1. Nyugodt kikapcsolódás: A horgászat egy lassabb, nyugodtabb tevékenység, ami lehetővé teszi az emberek számára, hogy kiszakadjanak a mindennapi rohanásból és pihenjenek a természetben. Az a csend és nyugalom, ami egy tó vagy folyó partján uralkodik, segít ellazulni és kikapcsolódni.
  2. Természetközelség: A horgászat lehetőséget nyújt arra, hogy az emberek közvetlenül kapcsolatba kerüljenek a természettel. A szép környezet, a víz, a növények és az állatok látványa a stressz csökkentéséhez és az érzelmek pozitív befolyásolásához vezet.
  3. Kihívás és sikerélmény: A horgászat kihívást jelent, hiszen nem mindig egyszerű elcsábítani a halakat a horgászhorogra. Azonban amikor sikerül egy jó fogást elérni, az óriási sikerélményt nyújthat, ami fokozza az elégedettséget és a büszkeséget.

    Horgászat – pontyok, amúrok, szép fogások

A fonyódi Kripta Villa – Az örök szerelem háza

“Szerelem – végtelen folyó”*

 

Nászágy szobor Fonyód
A Balaton-felvidéki vörös homokkőből készült nyoszolyán örök nyugalomban pihen egy férfi és női alak életnagyságú szobra.

A halhatatlan és soha el nem múló, végtelen szerelmek definíciója számomra, még akkor is, ha a Balaton egy hatalmas állóvíz. Egy tó.., s nem sodró lendületű folyó.

Szerelem – végtelen folyó….. Leginkább ez jutott eszembe a fonyódi Kripta Villa tetején, amikor végignéztem az előttem elterülő horizonton. Azt mondják, innét a legszebb a kilátás a Balatonra.

A fonyódi Kripta Villa – Az örök szerelem háza

Az Örök szerelem házaként emlegett Kripta Villa a Sipos-hegy gyöngyszeme.

Abrudbányay-Rédiger Ödön építtette szerelme, Magdus emlékére, aki az esküvőjük előtt 2 héttel halt meg, nagyon fiatalon. Ödön kolozsvári patikus volt, de igazi polihisztor: még verseket és színdarabokat is írt. Igazi kultúrember volt.

Az alagsorban, amit kriptának szánt, faragtatott kőből egy nászágyat, az el nem hált szerelem emlékére, a meg nem valósult nász emlékezetére…. A házat ezért is hívják Kripta Villának.

A kőbe foglalt örök szerelem

Ottjártamkor utánajártam történetüknek: Magdus és Ödön az 1910-es években ismerkedtek meg egymással. Szerelmüket házassággal szerették volna megpecsételni, ám Magdus beteg lett, s az esküvő előtti napokban váratlanul elhunyt. Ödön soha nem dolgozta fel elvesztésének hiányát és soha nem felejtette el kedvesét. Később ugyan megházasodott és családja lett, de lelke és szíve mélyén Magdushoz tartozott. Az 1930-as évek végén úgy döntött, hogy a fonyódi Sipos-hegyen egy villát épít kedvese emlékének. A fáma úgy szól, hogy amikor a férfi meglátta a gyönyörű fonyódi panorámát, egyből szerelme jutott eszébe, és itt állított neki emléket. A hely hasonlított egy számára kedves, Capri-szigeteki helyszínre.

A Balaton fölé megépítette a mediterrán épületekhez hasonló oszlopos, erkélyes, lapos tetejű házát. Alagsorában található a kripta, amelynek középpontjában a vöröskőből faragott nászágy áll. A szobát Magdus eredeti tárgyaival rendezte be.

A megépíttetett házba Dr. Abrudbányay-Rédiger Ödön beköltöztette az egész családját úgy, hogy az alagsorban az „el nem hált” szerelem emlékére egy, a Magdussal közös nászszobát alakíttatott ki, miközben a felső szinteken a családja lakott. Az eredeti terve az volt, hogy Magdus hamvait idehozatja Erdélyből, s azok itt kerülnek majd elhelyezésre. Tervei szerint családja temetkezési helye is itt lett volna úgy, hogy a nászágy alatti kriptában Magdus és Ő maga nyugodott volna.

Magdus hamvai azonban nem érkezhettek meg Kolozsvárról, mert a háború közbeszólt. A frontvonalak átrajzolása miatt Erdélyt újra Romániához csatolták, s 1949-ben a magyarországi államosítások miatt ki is költöztették a családot a házból.

Ödön a későbbiekben Pécsett élt a családjával, s ott is van eltemetve. 1955-ben halt meg. Abban az időben ez az épület már állami tulajdon volt. Ide már nem tudott sem Ő, sem a családja temetkezni.

Az eredeti elképzelése az volt, hogy egy balatoni művészeti-irodalmi tárat nyit meg itt, s az épületet a későbbiekben a magyar államra hagyja majd. Sajnos ez az álma sem valósult meg. Egyfelől 1955-ben meghalt, másfelől államosították a villát, s önkormányzati bérlakás lett belőle.

„A ház alagsorában most is álmodik Ödön és Magdus, tanúskodva egy ritka, de mégis előforduló mély és tartós szerelemről, amely a síron túlmutat és habár a házastársi eskü nem hangozhatott el, a férfi szívében ez mégis örök érvényűvé vált.” – olvasom az ismertetőkben.

Ahogyan Salvador Dalí egy középkori kastélyt vásárolt és újított fel élete nagy szerelmének, a nála 10 évvel idősebb, orosz származású Galának, aki a felesége volt, úgy a történelem során számos építészeti remek született a nagy szerelem és a halhatatlanság emlékére.

Eszembe jut a Tádzs Mahal, melyet Sáh Dzsahán mogul sah épített 1632 és 1647 között az 1631-ben gyermekszülésben elhunyt felesége, Mumtáz Mahal emlékére, akit itt is helyeztek el örök nyugalomra.

Az indiai Agrában, a Jamuna folyó partján található muszlim mauzóleum neve perzsa nyelven: „Paloták koronája”. Az épületkomplexum – melynek része a fehér márvány síremlék is – 1983-ban került fel az UNESCO világörökségi listájára, mint kulturális helyszín.

„Egy könnycsepp az örökkévalóság arcán”. – írta róla Rabindranáth Tagore.

A „Székesfehérvári Tádzs-Mahal”-ként emlegetett Bory-várunk is az örök szerelem szimbólumaként vált ismertté Európa-szerte. A különleges épületcsoportot az 1879. és 1959. között élt Bory Jenő székesfehérvári építész, szobrász- és festőművész nagyrészt maga építette és díszítette évtizedeken át, emléket állítva az örök szerelemnek és művészi álmainak.

Bory a várat 1923-ban kezdte építeni, és élete végéig dolgozott rajta. Az épület nemcsak a Bory család otthona volt, hanem óriási műterem is az építész és felesége, Komócsin Ilona (1885–1974) festőművész alkotásai számára. Ma az épületegyüttes csaknem egésze múzeumként látogatható, de a Bory-leszármazottak egy része még mindig itt él, a falai között.

A kőbe zárt örök szerelmeken nem fog az idő múlása, s talán örök időkre emléket állítanak a legendás szerelmekről, az utókor számára.

Ezen a misztikus helyen, a Kripta Villában minden nagyon éteri és finom. Az épületben kávézó üzemel, s kiállításoknak ad otthont. A legtetejéről – egy különlegesen finom ital és sütemény kíséretében – a Balaton selymes vizét nézve elmereng az ember az örökkévalóságon, illetve a szerelem örökkévalóságán. Ödön és Magdus szobra is ezt jelképezi: a szerelem örök, s nem múlik el. A kőből épült nászágyon fekvő pár egymást kezét fogja most már az örök időkig….

Ahogyan távolodom a háztól-, elgondolkodom. Vajon mihez kell nagyobb erő? Elengedni valakit, vagy egész életünkben megtartani, magunkban hordozni…? A hiányát érezni, az emlékét őrizni? Nem szűnni meg szeretni, s gondolni rá…..

Elgondolkodtat, hogy Abrudbányay-Rédiger Ödön későbbi feleségének mekkora erő kellett mindehhez, hogy elviselje: férje örök szerelme a „meghalt nő”, akinek emléket is állít örök időkre, s haláláig Őt szereti… Hogy Ő, mint feleség mindig „csak” a második…., Vajon miféle alázat kell ehhez, s miféle földöntúli erő, szeretet és tisztelet…., miféle igazi bölcsesség és miféle igazi szeretet/szerelem….? Hiúság-mentesen, a másik ember maximális elfogadása testestől-lelkestől, mindenestől. Emlékekkel, beégett-, soha el nem múló szerelmekkel együtt. Jobban szeretni a másikat, mint saját magunkat. Alázatosan…. és tisztelettel….


A szintén fiatalon, tragikus hirtelenséggel Fonyódon elhunyt egykori szépségkirálynő, Molnár Csilla Andrea mellszobra is itt kapott helyet, a villa udvarán. Hátat fordít a Balatonnak, nem a tavat szemléli hófehér szemeivel. Bennünket, betérőket „üdvözöl” a kertben, a balatoni város legmisztikusabb helyén.  A szobor készítője Túri-Török Tibor keszthelyi szobrászművész.

Az egykori fonyódi gimnazistalány, Molnár Csilla Andrea nyughelye a kaposvári temetőben van.

Gál Sándor:  Szerelem végtelen folyó

szerelem végtelen folyó hajad a szélben a szél
árnyékában az árnyékod hűvösében a dombjaim
az utaim a testedből kinőtt faágak az
ágak lombja rajtuk ringató érés a hajnal
bíborában növekvő reggel a tengerek felett
öbleid gyönyörű kikötők fűz és éger
fehér nyírfák hajladozása szerelem
végtelen folyó fűvel behintett partjaid
hónaljad bársonya öled madárfészke
tél és nyár halál és újjászületés hullámok
hullámok ringása az égre dobott csendben
sós patakok forrása kinyílt pórusok mélyén
s a végső remegés büszke emelkedések
és a harangok mikor újra megkondulnak
(1937)

A vers érdekessége, hogy 1937-ben született, amikor Abrudbányay-Rédiger Ödön a Kripta Villa építésébe belekezdhetett…..


*A poszt Jusztinger Brigitta vendégbejegyzése

Ismét versek hallhatóak a balatoni vasútállomásokon

Vers a porodon 

Szombattól ismét versek szólnak a Balaton-menti vasútállomásokon. A Balatonalmádi Aranyhíd Polgári Egyesület Vers a peronon című kezdeményezése keretében magyar költők műveit színművészek előadásában élvezhetik az utazók.

A verselés idén is a nemzeti összetartozás napján kezdődik. Június 4-től szeptember 11-ig összesen 36 vers fog szólni a nyári hónapokban 27 Balaton-parti vagy -közeli vasútállomáson – közölte a MÁV Zrt. pénteken az MTI-vel.

Reményik Sándor nemzeti összetartozás napjához illő versét Dukay Nagy Ádám, Hartay Csaba, Romhányi József, Nemes Nagy Ágnes, Vajda János, Áprily Lajos, Petőfi Sándor, Kölcsey Ferenc, József Attila, Radnóti Miklós, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Szálinger Balázs, Géczi János, Kemény István, Kemény Zsófi, Háy János, Hervay Gizella, Kántor Péter, Áfra János, Sohonyai Attila, Szabó Magda, Juhász Gyula, Szabó T. Anna, Földes Lívia és Vörösmarty Mihály költeménye követi a három hónap alatt.

A verseket Csuja Imre, Für Anikó, Gáspár Sándor, Halas Adelaida, Háy János, Holecskó Orsolya, Kálloy Molnár Péter, Korhecz Imola, Likó Marcell, Mihály Péter, Nagy Péter, Őze Áron, Szabó T. Anna, Szarvas József, Szálinger Balázs és Tóth Ildikó mondják el. A narrációt Kiss Ernő színművész adja, a hangmérnök Köves Marcell, a Hevesi Sándor Színház vezető hangmérnöke, a zenei szignált zongorán a 9 éves Czompó Botond adja elő.

Június 4-től szeptember 4-ig a keszthelyi, a vonyarcvashegyi, a badacsonytomaji, a révfülöpi, a zánka-köveskáli, a balatonakali-dörgicsei, a balatonfüredi, az alsóörsi, a balatonalmádi, balatonfűzfői, a balatonkenesei, a veszprémi, a zalaegerszegi, a sümegi, a tapolcai és a zirci állomáson hallhatóak versek.

Június közepétől szeptember 11-ig a balatonboglári, a balatonszemesi, a balatonszárszói, a balatonföldvári, a zamárdi, a balatonfenyvesi, a balatonmáriafürdői, a balatonlellei, a balatonaligai, a fonyódi és a siófoki állomáson lehet élvezni a költeményeket.

Forrás: MTI

Rendhagyó helyszíneken zajló színházi eseménysorozattal készülnek Veszprémben és a régióban

Rendhagyó helyszíneken rendezett színházi előadásokkal várják a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat részeként az év második felében a közönséget – közölte hétfői veszprémi sajtótájékoztatóján Varga Richárd, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. menedzsere.

Június közepe és december eleje között hét előadást láthat majd a közönség szokatlan játékterekben. A sorozat első előadása Háy János Apa lánya című monodrámája lesz Pallai Mara színművész előadásában, Hoffer Károly rendezésében június 14-én a Veszprém Agórában – mondta Varga Richárd, megjegyezve, hogy ebben az esetben nem a helyszín rendhagyó, hanem a téma megközelítése. Az Amargant Színházi Műhely Sárkány című improvizációs játékát, melyet Ilyés Lénárd rendez, a farkasgyepűi erdőben láthatják július 5-én a nézők. Lipták Gábor Aranyhíd című kötete alapján állította színpadra a Balaton teátrum társulata a Tihany című musicalt, amely a zalahalápi Haláp-hegyen lesz látható augusztus 23-án.

Fabacsovics Lili Hogyan írjunk happy endet című zenés korképét a Lovassy László Gimnázium tornacsarnokában nézhetik meg az érdeklődők szeptember 6-án. A badacsonytomaji Folly Arborétumban mutatja be október 4-én a Betyárok ideje című vacsoraszínházi előadást a Kabóca Bábszínház Rumi László rendezésében. Bérczi Zsófia Tara teknője című művét november 8-án nézhetik meg az érdeklődők a Hangvillában. A programsorozat december 6-ai előadása pedig a Táp Színház Roletti című darabja lesz Dézsi Fruzsina produkciós vezető rendezésében a veszprémi Expresszó klubban. Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: az előadás-sorozattal céljuk, hogy a különleges helyszínek révén azokat is megszólítsák, akik nem, vagy csak ritkán járnak színházba.

A tervek szerint a sorozat 2023-ban is folytatódik, nemzetközi előadásokkal kibővülve. A sajtótájékoztatót követően Müller Mihály, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program (VEB2023 EKF) sajtófőnöke az MTI-nek elmondta: nem csupán külföldi vendégművészek meghívását tartják kiemelten fontosnak, hanem azt is, hogy megszólítsák a Magyarország, ezen belül Veszprém iránt érdeklődő külföldieket is. Ezt szolgálják az EKF információs pontok – mutatott rá, hozzátéve, hogy a múlt hét elején Bécsben nyitottak egy újabb ilyen pontot, a bécsi magyar nagykövetség után ezúttal egy közép-európai vulkanikus borokra szakosodott belvárosi borszalonban.

Ezeken az infopontokon az érdeklődők jövő év végéig megtalálják majd az EKF-program friss anyagait, kiadványait és ajánlatait, emellett szóban is kaphatnak tájékoztatást a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros programjairól – mondta Müller Mihály, kiemelve, hogy hamarosan újabb infópontok nyílnak majd Linzben, Bad Ischlben, St. Pöltenben, Grazban és Münchenben is.

Forrás: MTI

Tizenhét éve az EU-ban

17 éve tagja Magyarország az Európai Unió Közösségének

Európai Unió és Magyarország zászlajaMagyarország 17 évvel ezelőtt, 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozást 2003. április 12-én népszavazás előzte, mely alapján Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását a választásra jogosultak 45,62 részvételi arányával volt eredményes, és az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76%-a támogatta hazánk EU-ba történő belépését.

2004. május 1. napján csatlakozott még az EU-hoz Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia is.

Kapcsolódó oldalak:
Országszerte programokkal ünnepelik az Európa-napot
Elindult az Európai Hulladékcsökkentési Hét
Új uniós megállapodás az online tartalomszolgáltatások Európán belüli hordozhatóságáról

 

Lányos szakmák / fiús szakmák?

Lányok Napja főcím

Lányok Napja 2021

„A Lányok Napja nem nyitott ajtókat zár be a fiúk előtt, hanem a lányok előtt csukott ajtókat nyitja ki”, vallja a műszaki-technológiai szakmákat népszerűsítő pályaorientációs napról Polgár Judit sakkolimpiai bajnok, a program fővédnöke.

Lányok Napja

Szerte a világban jellemző, de hazánkban különösen alacsony a nők aránya a műszaki, természettudományos és informatikai területeken: az itt dolgozóknak legfeljebb 18-24%-a nő, vezető pozícióban pedig szinte egyáltalán nem találunk nőt. Számos tanulmány egybehangzó eredménye erősíti meg, hogy a tudományos kutatási területeken – beleértve a humán tudományokat is – komoly hátrányokkal és nehézségekkel kell megküzdeniük a nőknek a szakmai előrejutás és érvényesülés tekintetében férfi kollégáikhoz képest, és minél magasabb tudományos szintet vizsgálunk, ez annál inkább igaz. Ezzel is összefügg az a jelentős bérszakadék, ami a férfiak és a nők keresete között van, a KSH adatai szerint a férfiak bruttó jövedelme 2019-ben 20%-kal magasabb volt a nőkénél (ennek mérséklésére indította el az Amnesty Magyarország idén márciusban az Egy Lépéssel Közelebb c. kampányát). Mindezen jelenségek oka sok összetevős, különböző társadalmi, szociálpszichológiai és gazdasági-törvényi összefüggésekben kereshető. Ezek hátterében erőteljesen hatnak a nemi sztereotípiák, melyek másfajta elvárásokat támasztanak a lányokkal szemben mind a személyiségjegyeket és készségeket, mind a szerepmegfeleléseket illetően, mint amilyeneket hagyományosan a műszaki-tudományos pályákhoz társítunk. A fiatal lányok már az iskolában is kevésbé merik próbára tenni magukat a „fiús” tárgyakban, még ha meg is van bennük az érdeklődés és az adottság, kevesebb bátorítást kapnak környezetüktől ezen a területen, és nehezebb érvényesülniük ezeken az órákon. Pedig a lányoknak is van helye a műszaki-informatikai és természettudományokban, és szükség is van rájuk. Mi sem jobb példa erre, mint dr. Karikó Katalin életútja, aki a Pfizer koronavírus-vakcina egyik vezető fejlesztője: életútja nemcsak arra példa, hogy de bizony mennyire hogy van helyük a nőknek a természettudományos pályákon, de sajnos azt is jól példázza, hogy milyen rögös út vezet ma számukra a sikerekhez.

A Nők a Tudományban Egyesület célja, hogy változtasson ezeken a tendenciákon, és megmutassa a szakmának: érdemes a nők oktatását és karrierjét is támogatni a kutatásfejlesztés és innováció területén. A női kutatók láthatóságát és szakmai elismerését szolgálja az általuk alapított Nők a Tudományban Kiválósági Díj, amit évről évre olyan fiatal kutatónőknek ítélnek oda, akik aktív részesei a tudományos életnek, és kiemelkedő eredményeket érnek el a szakterületükön. Fontos feltétel az is, hogy a díjazottak magukénak érezzék a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítését a fiatal lányok körében, példaképként segítsék az utánuk következő generációt.

Lányok Napja a Coca-Colánál
Lányok Napja a Coca-Colánál

Ezen missziójuknak fontos eszköze a Lányok Napja rendezvény, melyet idén április 22-én 10. alkalommal szerveznek meg. Hagyományosan ezen a pályaorientációs napon általános- és középiskolás lányok testközelből nyerhetnek bepillantást a “fiúsnak” gondolt és ezért a lányok elől sokszor elzárt, úgynevezett STEM területekhez kapcsolódó szakmák mindennapjaiba. Ez az angol mozaikszó a science (természettudományok), a technology (technológia), az engineering (műszaki-mérnöki tudományok) és a mathematics (matematika) tudományterületeit foglalja magába, beleértve az informatikát is. A program célja, hogy az addig átláthatatlan labirintusok átjárhatóvá váljanak: a résztvevők interaktív programokon gyakorló mérnököktől, kutatóktól első kézből kapnak információkat a szakmák valódi kihívásairól és a lányok elhelyezkedési lehetőségeiről. A pandémia miatt ezen a napon most egy izgalmas digitális eseményre kerül sor kerekasztalbeszélgetések formájában inspiráló előadókkal, véleményvezérekkel, lebilincselő előadásokkal. A személyes látogatásokat egy őszi időpontban fogják megrendezni, melyek során menő irodákat, gyárakat, kutatólaborokat, egyetemeket látogathatnak meg az előzetesen regisztráló fiatalok, és izgalmas eszközöket, applikációkat próbálhatnak ki többek közt a robotika, a mobil applikációk, a környezetbarát energiaforrások és még számtalan egyéb területen. Beleshetnek a trendi irodák kulisszatitkaiba, és testközelből tapasztalhatják meg, mennyi lehetőséget nyithat meg előttük a természettudományos tárgyak. Női kutatók, mérnökök és informatikusok mesélnek a munkájukról és saját szakmai életútjukról, a nők lehetőségeiről a szakmájukban.

Lányok Napja Accenture Magyarország
Lányok Napja az Accenture Magyarországnál

A Lányok Napja az ország legnagyobb lányoknak szóló pályaorientációs napja. Az elmúlt években 250 iskolából több mint 12 500 fiatal lány szerzett inspirációt jövőbeli elhelyezkedéséhez a legjobb technológiai vállalatok, egyetemek és kutatóintézetek programjain. Eddig több mint 100 tudományos, technológiai és műszaki vállalat, egyetem és kutatóintézet mutatkozott be programjaikon. Az ajtó természetesen a fiúk és a tanárok, szülők előtt is nyitva áll.

A programokra előzetesen regisztrálni itt lehet:
Lányok Napja – programlista

Kapcsolódó oldal:
Nők a Tudományban Egyesület
Lányok Napja
Lányok Napja, FB oldal

 

Ötvennyolc éve látjuk és szeretjük a Tévémacit

Tévémaci

Bukfencezik és fogat mos, majd az esti mese után ágyba bújik Paprikajancsival. – 1963. április 15-én, húsvét hétfőn jelent meg először a televízió-képernyőkön a tévémaci az esti mese szignáljaként. Megalkotását hosszadalmas előkészítés előzte meg – az azonban bizonyosan nem fordult meg az alkotók fejében, hogy több mint fél évszázadot megél.

Generációk nőttek fel a tévémacin, mely olyan emblematikus figurává vált, amihez hasonlót alig találni: ismertsége és népszerűsége legfeljebb Mátyás királyhoz és Petőfihez fogható.

TV Maci, tévémaci

A tévémaci figuráját és kerettörténetét eredendően azért találták ki a szerkesztők az Esti mese elé, mert azt akkoriban még egyszerűen csak felolvasták a bemondók (Takács Marika, Tamási Eszter, Balogh Mari), és a mesékhez semmilyen képi illusztráció – sem rajzfilm, sem bábos – nem volt. Szerették volna vonzóvá tenni a műsort a gyerekek számára valamilyen érdekes látványelemmel, ami jól beazonosítható és szerethető szignáljává válik az Esti mesének. Ez az úgynevezett főcím a műsorok elején (és esetleg végén) azt a célt szolgálja, hogy mintegy keretként jelezze a rendszeres program kezdetét, otthonos ismerősségével még vonzóbbá téve azt. A tévé Gyermek és Ifjúsági Főosztályának szerkesztői már korábban felismerték, hogy a báb mint vizuális meseeszköz nagyon jól adaptálható televíziós célokra, mivel nemcsak egyszerűen történetmesélésre kiváló mozgatható volta miatt, de a közeli felvételeknek és a kedvezőbb technikai körülményeknek köszönhetően a bábszínházhoz képest jóval több lehetőség rejlik benne. Tudták: ebben kulcsfontossága van annak, hogy sikerül-e igazán kifejező és szerethető figurát létrehozni. A tévémacin kívül több ötletet is vizsgáltak, de végül a fogmosó mackóra esett a választás; többek között azért, mert az ötletgazdák szerint a gyerekek szeretik a játékmackót és szívesen alszanak vele, a fogmosás sztorijával pedig szerették volna az esti lefekvésre és annak kötelező szertartásaira nevelni a gyerekeket.

A legelső macifigurát még évekkel korábban Kende Márta grafikus és Bálint Ágnes gyermekműsor-szerkesztő, a forgatókönyv írója együtt kísérletezte ki, de végül ez soha nem került műsorba, és sajnos fénykép sem maradt fenn róla. Több próbaverzió után az MTV makettműhelyében készült el a képernyőre kerülő végleges változat a tervező Lengyel Zsolt és a kivitelező-animátor Köber Tibor munkája nyomán. Teste drótos ólomvázra épült, így hajlítható volt, és a mozgását kockáról kockára tudták változtatni. A hasát kitömték, majd filccel borították. a feje pedig fagolyóból készült. Ami pedig a legtöbb néző számára szinte hihetetlen: a maci magassága nem éri el a 15 cm-t, bútorai pedig gyufásskatulya méretűek.

Foky Ottó TV Maci

Ez a kissé bumfordi, esetlen mozgású, kedves arcú mackó valóban annyira jól sikerült és belopta magát az emberek szívébe, hogy bár az évtizedek alatt volt rá néhány próbálkozás, hogy végleg eltávolítsák a tévéből, a nézői felháborodás mindannyiszor visszakövetelte a képernyőre. Jól jellemzi kultuszjellegét, hogy egy előre eltervezett tudatos koncepció (ma úgy mondanánk: brandépítés) részeként 1980-ban még Farkas Bertalan is felvitte magával az űrbe, és onnan élő kapcsolásban olvasott tévémacival mesét. Külön kuriózum ezzel kapcsolatban, hogy az akkori tervező hat hétig tanulmányozta Szovjetunióban az asztronauták szkafanderét, és annak pontos mását készítették el a tévémaci számára külön erre az alkalomra.

A tévémaci és az egész „főcím” népszerűségéhez szorosan hozzátartozik az emblematikussá váló zene, nincs olyan ember ma Magyarországon, aki már első taktusairól ne ismerné fel a jellegzetes fagottbrummogást. Pécsi József fagottra, klarinétra és zongorára írt etűdjének részlete korábban a „Dörmögő Dömötör” című rádióműsor zenéje volt, de telitalálat volt átemelni a tévémaci főcímzenéjévé.

Persze azért idővel, bármennyire is úgy szerették tévémacit kicsik és nagyok, ahogy és amilyen volt, eljárt felette az idő, és ezért időről időre némi fazonírozáson esett át ő maga és a bútorzata is, néhány alkalommal pedig teljesen új bábra cserélték le. A legelsőhöz hasonló hosszú sikert az 1983-as Foky Otto-féle változat élt meg, melyet Szabó László faragómester készítette el természetes marhavérből készült parafából.

Sok felnőttben felmerül a kérdés: hány éves és milyen nemű tévémaci? Hiszen olyan dolgokat csinál – önállóan fürdik, egyedül néz tévét és megy aludni stb. –, mint a felnőttek, ugyanakkor Paprikajancsival alszik, és minden tekintetben mégis inkább gyermeki. A neméről már nem is beszélve: a bábfigura kialakítása semmilyen nemi jellegzetességet nem mutat, teljesen semleges ebből a szempontból. Az első maci azonban csipkés bugyit viselt, így ez többek számára azt sugallta, hogy inkább lány, ám a későbbi verziók ruházata és megjelenése kicsit inkább fiúsnak mondható. Az igazság pedig az, hogy a tévémaci megalkotói szándékosan nyitva hagyták ezeket a kérdéseket, bízva a gyermeki lélek fantáziájában és érzelmi azonosulásában, mellyel olyannak képzeli el és szereti a macit, amilyennek ő szeretné látni. A többi pedig legyen a felnőttek problémája.

Felhasznált forrás:
A tévémaci tudatformáló szerepe, Médiakutató
Fotó: MTV

Időjárás a Balatonon – fotó- és rajzpályázat

Fotó Posza Róbert Fonyód a kilátók városa

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Időjárás a Balatonon címmel alkotói pályázatot hirdetett. A pályázatra a maximum 2db saját fotót korhatár nélkül, míg a rajzokat 18 év alatti diákoktól várják az OMSZ honlapján, technikai megkötés nincs. Minden olyan művet szívesen várnak, mely a Balaton sajátos időjárási mikroklímáját ábrázolja. Beadási határidő: 2021. május 15.

Posza Robert fotó Badacsony

Az év legjobb meteorológiai képének keresése már hagyomány: a tavalyi téma a „Magyarország vizei és az éghajlatváltozás” volt. Idén a „magyar tenger” tematikájával a kiírók a meteorológiai világnap 2021-es szlogenjéhez kívánnak kapcsolódni (The ocean, our climate and weather), mely az ENSZ kezdeményezésére, az idén kezdődő óceánok tudományának évtizedére hívja fel a figyelmet.

Kapcsolódó oldal:
Világnapi Pályázatok 2021
Posza Róbert Art


A fotó kat: Posza Róberttől kölcsönöztük

Még lehet szavazni a Libri közönségdíjra

Libri irodalmi díj

Idén tavasszal immár 6. alkalommal kerül sor a Libri irodalmi díjak odaítélésére. Ahogyan már megszokhattuk, a szakmai zsűri mellett a közönség is szavazhat kedvencére – a 10 döntős műre május 2-áig lehet voksolni.

A Libri a 2000-es évek eleje óta hazánk legnagyobb kiadói és könyvterjesztő hálózata, csak a kereskedelmi ágazatában több mint 15 milliárdos az éves forgalma, megszámlálhatatlan rangos könyvszakmai és -kereskedelmi díjat tudhat magáénak. A Kiadói Csoportja öt nagy múltú, neves könyvkiadót – Helikon, Jelenkor, Park, Libri, Kolibri – működtet a magas minőséget képviselő hagyományokhoz méltó nívón. Az irodalmi díj alapításában a Libri vállalatcsoport ezen kiemelt kultúraalakító és gazdasági pozíciójából eredő szakmai felelősségvállalása nyilvánul meg.

Libri irodalmi díj

A 2016-ban útjára indított kezdeményezéssel fő célkitűzésük, hogy ezzel is támogassák a kortárs magyar irodalmat, és népszerűsítsék az olvasást. A Libri irodalmi díj meg is felel ezeknek a várakozásoknak: igen rövid időn belül mind a szűkebb irodalmi szakma, mind az olvasóközönség körében egyfajta zsinórmértékké vált. Évről évre presztízsértékűnek számít bekerülni az úgynevezett hosszúlistába is, a tízes döntőben szerepelni pedig már önmagában rangos elismerés. Maga AZ irodalmi és a közönségdíj ehhez mérten már csak a mazsola a tortán.

Az idei év döntősei: Bereményi Géza: Magyar Copperfield, Grecsó Krisztián: Magamról többet, Halász Rita: Mély levegő, Háy János: A cégvezető, Jászberényi Sándor: A varjúkirály, Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj, Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun, Selyem Zsuzsa: Az első világvége, amit együtt töltöttünk, Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat, Tompa Andrea: Haza.

A Libri irodalmi díj jelöltjei közé minden olyan irodalmi igényű, élő magyar szerző által írt magyar nyelvű mű bekerülhet, amelyet az előző naptári évben adtak ki. A tavaly megjelent könyvek közül 50 kiadó 155 kötete felelt meg ennek a feltételnek (a lista elérhető a Libri weboldalán). Ebből az ún. hosszúlistából egy több mint száz fős szakmai bizottság összesített szavazatai alapján kerül ki a tíz döntős könyv. A bizottság minden tagja 5-5 könyvre adja le szavazatát, így kialakul egy abszolút lista, aminek az első tíz helyezettje kerül a díj döntősei közé. Közülük egy ötfős zsűri választja ki a Libri díjjal kitüntettet művet, illetve közülük kerül ki a Libri közönségdíjas is az interneten bárki számára elérhető szavazás eredménye alapján.

Libri irodalmi díj

Az idei 10 szerző, a korábbi évekhez hasonlóan, valóban már önmagában illusztris irodalmi társaságot jelent, többségük ráadásul nem először nyeri el a jelöltséget. Tompa Andrea és Jászberényi Sándor korábban már elvihette magát a díjat (Omerta – 2018; A lélek legszebb éjszakája – 2017), Grecsó Krisztián pedig a Verával tavaly a közönségdíjat, de Szabó T. Anna és Nádasdy Ádám is szerepelt már a döntősök között (utóbbi kétszer is). Erős tehát a mezőny, kíváncsian várjuk a zsűri és a közönség választását.

Kapcsolódó oldal:
Libri Irodalmi-díj
Libri Könyvkiadó