A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2024. március 6-án ünnepélyes keretek között avatta fel és indította el – az országban egyedülálló – homokzsákvarró üzemét.
A vízügyi ágazat alapfeladata közé tartozik az ár- és belvízvédekezés, melyhez éves szinten – a védekezések függvényében – több millió homokzsák felhasználása történik.
Réthy Pál a BM közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára átadja ez első homokzsák rendelést Bencs Zoltánnak, a DDVIZIG igazgatójának
A homokzsákból jelentős védelmi készletekkel kell rendelkezni a bel- és árvízvédelemben, valamint annak a felhasználást követő mielőbbi pótlása a vízügyesek feladata. Ennek megkönnyítése és költséghatékonyabbá tétele érdekében a DDVZIG homokzsákvarró üzeme látja el mostantól a teljes hazai vízügyi ágazatot védekezési homokzsákokkal.
A hivatalos átadón részt vett és köszöntőt mondott Réthy Pál, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára, Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója, Nagy Csaba országgyűlési képviselő, a Dél-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács elnöke, Biró Norbert, a Somogy Vármegyei Közgyűlés elnöke, valamint Bencs Zoltán, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója, a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke.
Az Igazgatóság vezetőjétől, Dencs Zoltántól megtudtuk: „A homokzsákgyártás megvalósítására a DDVIZIG vagyonkezelésbe vette át a Somogy vármegyei Bolhón található, egykori határőr laktanya épületét, melyet a 2023. augusztus 1. és 2024. február 29. között megvalósult Országos Közfoglalkoztatási Mintaprogram keretében újított fel, 11 fő közfoglalkoztatott bevonásával. A munkálatok jelentős része külső vállalkozó bevonásával történt.”
A Kínából beszerzett automata gépsort – mely naponta körülbelül 10.000 homokzsák előállítására alkalmas – nemzeti színű szalag átvágása után mutatták be a meghívott vendégeknek.
A bolhói zsákvarró üzem gépsora
Az ünnepélyes átadón a meghívottak bejárhatták a felújított épületet, valamint megtekinthették az előcsarnokban azt a fotókiállítást is, ahol végig lehet követni az épület felújításának mozzanatait, a kezdetektől napjainkig.
„Az Országos Közfoglalkoztatási Mintaprogram második ütemében – mely 2024. március 1. és augusztus 31-ig tart –, a homokzsákok biztonságos tárolása és raktározása számára egy különálló, acél tartószerkezetű (könnyűszerkezetes) csarnok épület felépítését tervezik, továbbá a szállításhoz, rakodáshoz megfelelő rámpa, bekötőút kiépítésére kerül sor.
A hosszú távú elképzelések a homokzsákgyártás mellett az, hogy a Fonyódon jelenleg is működő betonelem gyártást Bolhóra helyezzük át, ezzel további munkalehetőséget teremtve a településen, illetve annak térségében.”
Forrás: DDVIZIG, Fotó: Bencs-Drahos Olga / DDVIZIG
80 éve adta ki az első magyar karácsonyi bélyeget a Magyar Királyi Posta 125 éve jelent meg az első karácsonyi bélyeg Kanadában
Mikulás a Pécsi Postapalota előtt
Adventhez kapcsolódó képeslap- és bélyegbemutató várja a látogatókat Pécsett, a sokak által Postapalotának ismert, és egyben a Pécs 1 postának is helyet adó épület előterében.
A bemutató alkalmából a Mikulás-napot megelőzően maga a Pécsi Mikulás teljesített szolgálatot a Múzeumpostán, – besegítve a karácsonyi postai forgalom előkészületeibe, különös tekintettel a gyermekek által írt, és a részükre érkező levelek továbbítására. Gondosan ügyelt a pirosruhás ajándékosztó, hogy a kisbarátainak szánt válaszlevelek időben megérkezzenek.
Mikulás Postája Pécsett
A Magyar Posta különleges postai bélyegzőt használt a Pécsi Mikulás Postáján. Az ünnepvárás alkalmából a bélyegző a Mikulás arcképének grafikus rajzolatát, valamint a Mikulás-nap elnevezést is hordozza.
Mikulás napi postai alkalmi bélyegzés, Pécs
Az alkalmi kiállításon közel 130 évet átölelő, a karácsonyvárást és a karácsonyi tematikát felölelő képeslap és bélyegbemutató jelenik meg, melyek között két filatéliai érdekességgel találkozhatnak az érdeklődők. Az egyik, az idei évben 125 éve kiadott a világ első karácsonyi témájú bélyegének tartott kanadai bélyegek, és egy e bélyeggel bérmentesített eredeti levél is. A számunkra érdekesebb másik különlegesség az idén 80 éve, 1943-ban megjelent és az általunk a világ első karácsonyra kiadott, bibliai és karácsonyi témájú bélyegének tekintett karácsonyi sorozat.
Karácsonyi bélyeg, Kanada, 1898
„A világ első karácsonyi bélyege” megjelentetését a kanadaiak maguknak tulajdonítják. Az 1898-ban kibocsájtott bélyegeket nem kifejezetten karácsony alkalmából adták ki, – hanem postai egységesítésként brit birodalmi pennys bérmentesítés karácsonyi bevezetéséről emlékeztek meg. Az új bélyegen egy világtérkép szerepelt, amelyen Nagy-Britannia területei voltak pirossal kiemelve. Éppen ezért a térképes grafika miatt nevezik a gyűjtők „térképes bélyegnek” a kiadást. A bélyegképre felkerült azonban az „Xmas 1898” felirat is.
Az első magyar karácsonyi bélyeg 80 éves
A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan, bibliai témájú karácsonyi bélyeget mi magyarok, pontosabban a Magyar Királyi Posta adott ki először. A három darabból álló sorozaton Jézus születéséhez kapcsolódó jelentek szerepelnek. Három címletet bocsájtottak ki, három eltérő színben, melyeken az angyali üdvözlet, a pásztorok és a királyok imádása szerepel képekkel. A bélyeget az eredetileg szobrász Tóth Gyula tervezte.
Karácsonyi bélyeg 2023
A Magyar Posta a 2023-as karácsonyi jókívánságok postára adásához alap- és speciális változatban bocsátott ki karácsonyi bélyeget. A bélyegképen ünnepi díszbe, karácsonyi hangulatba öltöztetett, képzeletbeli kisváros látképe tűnik elő. Az alapváltozat ötven bélyegképet tartalmazó ívben készült. Az öt bélyegképes kisívben készült speciális változat a fényt ünnepli. Különlegessége, hogy az alkalmazott nyomdatechnológia eredményeként a nyomatkép fémes hatású, csillog a fényben. Az idei karácsonyi bélyeget Vasvári Péter grafikusművész tervezte.
Miért jó nyáron fürdeni a tavakban, folyókban? Mi ennek az élettani hatása?
Nyáron a tavakban és folyókban fürdőzők számos pozitív élettani hatással találkoznak, ezért sokan űzik ezt a tevékenységet. Az alábbiakban felsorolom néhány fontos előnyét:
Hűsítő hatás: A nyári hőségben a vízben való fürdés segít lehűteni a testet. A hideg víz közvetlenül érintkezik a bőrrel, ami levezeti a test hőjét, így kellemesen hűsítő érzést nyújt.
Stresszcsökkentés: A vízben való fürdés és úszás nyugtató hatással bír a testre és az elmére is. Az elfoglaltság és a vízben lebegés kellemes érzést kelt, csökkenti a stresszt és enyhíti a szorongást.
Légzés és keringés javítása: Az úszás vagy a víz alatti mozgás serkenti a légzőrendszert és a vérkeringést. A rendszeres fürdés javíthatja a szív- és érrendszer működését, valamint az állóképességet.
Izomlazítás és mozgékonyság: A vízben való mozgás súlyosabb súlyterhelést jelent az ízekre és az izmokra nézve, így könnyebb mozgékonyságot és lazítást tesz lehetővé. Az úszás és más vízi sportok nagyszerű lehetőséget kínálnak az izmok és ízületek kíméletes edzésére.
Bőrápolás: A vízben való áztatás és úszás hatékony a bőr tisztán és hidratáltan tartásában. A tó- vagy folyóvízben található ásványi anyagok is elősegítik a bőr egészségét.
Immun erősítése: A hideg vízrendszerrel való érintkezés állítólag fokozza az immunrendszer aktivitását, ami az ellenálló képességet növeli.
Azonban fontos megjegyezni, hogy a vízben való fürdésnek is vannak bizonyos veszélyei, mint például a vízi közegben rejlő kockázatok (áramlások, medresek, mélységváltások) vagy a víz minősége (pl. alga vagy baktérium elszaporodása). Érdemes mindig meggyőződni arról, hogy a fürdőzési hely biztonságos és alkalmas-e az adott tevékenységre.
Mindenesetre, ha biztonságos és megfelelő feltételek mellett fürdünk, akkor a tavakban és folyókban fürdés nemcsak kellemes kikapcsolódást jelent, hanem pozitív hatással van az egészségünkre és jó közérzetünkre.
Magyarországon a Balaton a fő attrakció, de például a Tisza-tó vagy Orfű is vonzza a lubickolni, vízi sportot űzni vágyókat.
Ha már vízről van szó, miért élvezetes a horgászat?
A horgászat sokak számára rendkívül élvezetes tevékenység, és számos oka lehet ennek. Az alábbiakban felsorolok néhány okot, ami miatt sok embernek kedves hobbija a horgászat:
Nyugodt kikapcsolódás: A horgászat egy lassabb, nyugodtabb tevékenység, ami lehetővé teszi az emberek számára, hogy kiszakadjanak a mindennapi rohanásból és pihenjenek a természetben. Az a csend és nyugalom, ami egy tó vagy folyó partján uralkodik, segít ellazulni és kikapcsolódni.
Természetközelség: A horgászat lehetőséget nyújt arra, hogy az emberek közvetlenül kapcsolatba kerüljenek a természettel. A szép környezet, a víz, a növények és az állatok látványa a stressz csökkentéséhez és az érzelmek pozitív befolyásolásához vezet.
Kihívás és sikerélmény: A horgászat kihívást jelent, hiszen nem mindig egyszerű elcsábítani a halakat a horgászhorogra. Azonban amikor sikerül egy jó fogást elérni, az óriási sikerélményt nyújthat, ami fokozza az elégedettséget és a büszkeséget.
A Balaton-felvidéki vörös homokkőből készült nyoszolyán örök nyugalomban pihen egy férfi és női alak életnagyságú szobra.
A halhatatlan és soha el nem múló, végtelen szerelmek definíciója számomra, még akkor is, ha a Balaton egy hatalmas állóvíz. Egy tó.., s nem sodró lendületű folyó.
Szerelem – végtelen folyó….. Leginkább ez jutott eszembe a fonyódi Kripta Villa tetején, amikor végignéztem az előttem elterülő horizonton. Azt mondják, innét a legszebb a kilátás a Balatonra.
A fonyódi Kripta Villa – Az örök szerelem háza
Az Örök szerelem házaként emlegett Kripta Villa a Sipos-hegy gyöngyszeme.
Abrudbányay-Rédiger Ödön építtette szerelme, Magdus emlékére, aki az esküvőjük előtt 2 héttel halt meg, nagyon fiatalon. Ödön kolozsvári patikus volt, de igazi polihisztor: még verseket és színdarabokat is írt. Igazi kultúrember volt.
Az alagsorban, amit kriptának szánt, faragtatott kőből egy nászágyat, az el nem hált szerelem emlékére, a meg nem valósult nász emlékezetére…. A házat ezért is hívják Kripta Villának.
A kőbe foglalt örök szerelem
Ottjártamkor utánajártam történetüknek: Magdus és Ödön az 1910-es években ismerkedtek meg egymással. Szerelmüket házassággal szerették volna megpecsételni, ám Magdus beteg lett, s az esküvő előtti napokban váratlanul elhunyt. Ödön soha nem dolgozta fel elvesztésének hiányát és soha nem felejtette el kedvesét. Később ugyan megházasodott és családja lett, de lelke és szíve mélyén Magdushoz tartozott. Az 1930-as évek végén úgy döntött, hogy a fonyódi Sipos-hegyen egy villát épít kedvese emlékének. A fáma úgy szól, hogy amikor a férfi meglátta a gyönyörű fonyódi panorámát, egyből szerelme jutott eszébe, és itt állított neki emléket. A hely hasonlított egy számára kedves, Capri-szigeteki helyszínre.
A Balaton fölé megépítette a mediterrán épületekhez hasonló oszlopos, erkélyes, lapos tetejű házát. Alagsorában található a kripta, amelynek középpontjában a vöröskőből faragott nászágy áll. A szobát Magdus eredeti tárgyaival rendezte be.
A megépíttetett házba Dr. Abrudbányay-Rédiger Ödön beköltöztette az egész családját úgy, hogy az alagsorban az „el nem hált” szerelem emlékére egy, a Magdussal közös nászszobát alakíttatott ki, miközben a felső szinteken a családja lakott. Az eredeti terve az volt, hogy Magdus hamvait idehozatja Erdélyből, s azok itt kerülnek majd elhelyezésre. Tervei szerint családja temetkezési helye is itt lett volna úgy, hogy a nászágy alatti kriptában Magdus és Ő maga nyugodott volna.
Magdus hamvai azonban nem érkezhettek meg Kolozsvárról, mert a háború közbeszólt. A frontvonalak átrajzolása miatt Erdélyt újra Romániához csatolták, s 1949-ben a magyarországi államosítások miatt ki is költöztették a családot a házból.
Ödön a későbbiekben Pécsett élt a családjával, s ott is van eltemetve. 1955-ben halt meg. Abban az időben ez az épület már állami tulajdon volt. Ide már nem tudott sem Ő, sem a családja temetkezni.
Az eredeti elképzelése az volt, hogy egy balatoni művészeti-irodalmi tárat nyit meg itt, s az épületet a későbbiekben a magyar államra hagyja majd. Sajnos ez az álma sem valósult meg. Egyfelől 1955-ben meghalt, másfelől államosították a villát, s önkormányzati bérlakás lett belőle.
„A ház alagsorában most is álmodik Ödön és Magdus, tanúskodva egy ritka, de mégis előforduló mély és tartós szerelemről, amely a síron túlmutat és habár a házastársi eskü nem hangozhatott el, a férfi szívében ez mégis örök érvényűvé vált.” – olvasom az ismertetőkben.
Ahogyan Salvador Dalí egy középkori kastélyt vásárolt és újított fel élete nagy szerelmének, a nála 10 évvel idősebb, orosz származású Galának, aki a felesége volt, úgy a történelem során számos építészeti remek született a nagy szerelem és a halhatatlanság emlékére.
Eszembe jut a Tádzs Mahal, melyet Sáh Dzsahán mogul sah épített 1632 és 1647 között az 1631-ben gyermekszülésben elhunyt felesége, Mumtáz Mahal emlékére, akit itt is helyeztek el örök nyugalomra.
Az indiai Agrában, a Jamuna folyó partján található muszlim mauzóleum neve perzsa nyelven: „Paloták koronája”. Az épületkomplexum – melynek része a fehér márvány síremlék is – 1983-ban került fel az UNESCO világörökségi listájára, mint kulturális helyszín.
„Egy könnycsepp az örökkévalóság arcán”. – írta róla Rabindranáth Tagore.
A „Székesfehérvári Tádzs-Mahal”-ként emlegetett Bory-várunk is az örök szerelem szimbólumaként vált ismertté Európa-szerte. A különleges épületcsoportot az 1879. és 1959. között élt Bory Jenő székesfehérvári építész, szobrász- és festőművész nagyrészt maga építette és díszítette évtizedeken át, emléket állítva az örök szerelemnek és művészi álmainak.
Bory a várat 1923-ban kezdte építeni, és élete végéig dolgozott rajta. Az épület nemcsak a Bory család otthona volt, hanem óriási műterem is az építész és felesége, Komócsin Ilona (1885–1974) festőművész alkotásai számára. Ma az épületegyüttes csaknem egésze múzeumként látogatható, de a Bory-leszármazottak egy része még mindig itt él, a falai között.
A kőbe zárt örök szerelmeken nem fog az idő múlása, s talán örök időkre emléket állítanak a legendás szerelmekről, az utókor számára.
Ezen a misztikus helyen, a Kripta Villában minden nagyon éteri és finom. Az épületben kávézó üzemel, s kiállításoknak ad otthont. A legtetejéről – egy különlegesen finom ital és sütemény kíséretében – a Balaton selymes vizét nézve elmereng az ember az örökkévalóságon, illetve a szerelem örökkévalóságán. Ödön és Magdus szobra is ezt jelképezi: a szerelem örök, s nem múlik el. A kőből épült nászágyon fekvő pár egymást kezét fogja most már az örök időkig….
Ahogyan távolodom a háztól-, elgondolkodom. Vajon mihez kell nagyobb erő? Elengedni valakit, vagy egész életünkben megtartani, magunkban hordozni…? A hiányát érezni, az emlékét őrizni? Nem szűnni meg szeretni, s gondolni rá…..
Elgondolkodtat, hogy Abrudbányay-Rédiger Ödön későbbi feleségének mekkora erő kellett mindehhez, hogy elviselje: férje örök szerelme a „meghalt nő”, akinek emléket is állít örök időkre, s haláláig Őt szereti… Hogy Ő, mint feleség mindig „csak” a második…., Vajon miféle alázat kell ehhez, s miféle földöntúli erő, szeretet és tisztelet…., miféle igazi bölcsesség és miféle igazi szeretet/szerelem….? Hiúság-mentesen, a másik ember maximális elfogadása testestől-lelkestől, mindenestől. Emlékekkel, beégett-, soha el nem múló szerelmekkel együtt. Jobban szeretni a másikat, mint saját magunkat. Alázatosan…. és tisztelettel….
A szintén fiatalon, tragikus hirtelenséggel Fonyódon elhunyt egykori szépségkirálynő, Molnár Csilla Andrea mellszobra is itt kapott helyet, a villa udvarán. Hátat fordít a Balatonnak, nem a tavat szemléli hófehér szemeivel. Bennünket, betérőket „üdvözöl” a kertben, a balatoni város legmisztikusabb helyén. A szobor készítője Túri-Török Tibor keszthelyi szobrászművész.
Az egykori fonyódi gimnazistalány, Molnár Csilla Andrea nyughelye a kaposvári temetőben van.
Gál Sándor: Szerelem végtelen folyó
szerelem végtelen folyó hajad a szélben a szél
árnyékában az árnyékod hűvösében a dombjaim
az utaim a testedből kinőtt faágak az
ágak lombja rajtuk ringató érés a hajnal
bíborában növekvő reggel a tengerek felett
öbleid gyönyörű kikötők fűz és éger
fehér nyírfák hajladozása szerelem
végtelen folyó fűvel behintett partjaid
hónaljad bársonya öled madárfészke
tél és nyár halál és újjászületés hullámok
hullámok ringása az égre dobott csendben
sós patakok forrása kinyílt pórusok mélyén
s a végső remegés büszke emelkedések
és a harangok mikor újra megkondulnak (1937)
A vers érdekessége, hogy 1937-ben született, amikor Abrudbányay-Rédiger Ödön a Kripta Villa építésébe belekezdhetett…..
Szombattól ismét versek szólnak a Balaton-menti vasútállomásokon. A Balatonalmádi Aranyhíd Polgári Egyesület Vers a peronon című kezdeményezése keretében magyar költők műveit színművészek előadásában élvezhetik az utazók.
A verselés idén is a nemzeti összetartozás napján kezdődik. Június 4-től szeptember 11-ig összesen 36 vers fog szólni a nyári hónapokban 27 Balaton-parti vagy -közeli vasútállomáson – közölte a MÁV Zrt. pénteken az MTI-vel.
Reményik Sándor nemzeti összetartozás napjához illő versét Dukay Nagy Ádám, Hartay Csaba, Romhányi József, Nemes Nagy Ágnes, Vajda János, Áprily Lajos, Petőfi Sándor, Kölcsey Ferenc, József Attila, Radnóti Miklós, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Szálinger Balázs, Géczi János, Kemény István, Kemény Zsófi, Háy János, Hervay Gizella, Kántor Péter, Áfra János, Sohonyai Attila, Szabó Magda, Juhász Gyula, Szabó T. Anna, Földes Lívia és Vörösmarty Mihály költeménye követi a három hónap alatt.
A verseket Csuja Imre, Für Anikó, Gáspár Sándor, Halas Adelaida, Háy János, Holecskó Orsolya, Kálloy Molnár Péter, Korhecz Imola, Likó Marcell, Mihály Péter, Nagy Péter, Őze Áron, Szabó T. Anna, Szarvas József, Szálinger Balázs és Tóth Ildikó mondják el. A narrációt Kiss Ernő színművész adja, a hangmérnök Köves Marcell, a Hevesi Sándor Színház vezető hangmérnöke, a zenei szignált zongorán a 9 éves Czompó Botond adja elő.
Június 4-től szeptember 4-ig a keszthelyi, a vonyarcvashegyi, a badacsonytomaji, a révfülöpi, a zánka-köveskáli, a balatonakali-dörgicsei, a balatonfüredi, az alsóörsi, a balatonalmádi, balatonfűzfői, a balatonkenesei, a veszprémi, a zalaegerszegi, a sümegi, a tapolcai és a zirci állomáson hallhatóak versek.
Június közepétől szeptember 11-ig a balatonboglári, a balatonszemesi, a balatonszárszói, a balatonföldvári, a zamárdi, a balatonfenyvesi, a balatonmáriafürdői, a balatonlellei, a balatonaligai, a fonyódi és a siófoki állomáson lehet élvezni a költeményeket.
Zalaegerszeg, 2022. június 2., csütörtök (MTI) – Zalában egyik természetes fürdőhelyen sincs gond a vízminőséggel, sehol nincs elrendelve fürdési tilalom – tájékoztatta a Zala Megyei Kormányhivatal csütörtökön az MTI-t.
Zala megye területén tizenkét engedéllyel rendelkező természetes fürdőhely van, ebből nyolc a Balaton-parton. A természetes vizeknél engedélyezett fürdőhelyek közé tartozik még a Hévízi-tó, a zalaegerszegi Gébárti-tó, a zalalövői Borostyán-tó és a Kistolmácsi-tó. A kormányhivatal népegészségügyi főosztályának megállapítása szerint a vízminőséggel kapcsolatban egyik természetes fürdőhely esetében sem merült fel probléma – közölték.
A természetes fürdőhelyek üzemeltetésével kapcsolatos előírások betartását a kormányhivatal a nyári hónapokban is rendszeresen vizsgálja. A vízminőség mellett a helyszíni ellenőrzések kiterjednek a pihenőhely nagyságára, tisztaságára, rendezettségére, parkosítására, az öltözőhelyek és illemhelyek állapotára, valamint az egészségügyi ellátás előírt feltételeinek biztosítására – tették hozzá.
Rendhagyó helyszíneken rendezett színházi előadásokkal várják a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat részeként az év második felében a közönséget – közölte hétfői veszprémi sajtótájékoztatóján Varga Richárd, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. menedzsere.
Június közepe és december eleje között hét előadást láthat majd a közönség szokatlan játékterekben. A sorozat első előadása Háy János Apa lánya című monodrámája lesz Pallai Mara színművész előadásában, Hoffer Károly rendezésében június 14-én a Veszprém Agórában – mondta Varga Richárd, megjegyezve, hogy ebben az esetben nem a helyszín rendhagyó, hanem a téma megközelítése. Az Amargant Színházi Műhely Sárkány című improvizációs játékát, melyet Ilyés Lénárd rendez, a farkasgyepűi erdőben láthatják július 5-én a nézők. Lipták Gábor Aranyhíd című kötete alapján állította színpadra a Balaton teátrum társulata a Tihany című musicalt, amely a zalahalápi Haláp-hegyen lesz látható augusztus 23-án.
Fabacsovics Lili Hogyan írjunk happy endet című zenés korképét a Lovassy László Gimnázium tornacsarnokában nézhetik meg az érdeklődők szeptember 6-án. A badacsonytomaji Folly Arborétumban mutatja be október 4-én a Betyárok ideje című vacsoraszínházi előadást a Kabóca Bábszínház Rumi László rendezésében. Bérczi Zsófia Tara teknője című művét november 8-án nézhetik meg az érdeklődők a Hangvillában. A programsorozat december 6-ai előadása pedig a Táp Színház Roletti című darabja lesz Dézsi Fruzsina produkciós vezető rendezésében a veszprémi Expresszó klubban. Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: az előadás-sorozattal céljuk, hogy a különleges helyszínek révén azokat is megszólítsák, akik nem, vagy csak ritkán járnak színházba.
A tervek szerint a sorozat 2023-ban is folytatódik, nemzetközi előadásokkal kibővülve. A sajtótájékoztatót követően Müller Mihály, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program (VEB2023 EKF) sajtófőnöke az MTI-nek elmondta: nem csupán külföldi vendégművészek meghívását tartják kiemelten fontosnak, hanem azt is, hogy megszólítsák a Magyarország, ezen belül Veszprém iránt érdeklődő külföldieket is. Ezt szolgálják az EKF információs pontok – mutatott rá, hozzátéve, hogy a múlt hét elején Bécsben nyitottak egy újabb ilyen pontot, a bécsi magyar nagykövetség után ezúttal egy közép-európai vulkanikus borokra szakosodott belvárosi borszalonban.
Ezeken az infopontokon az érdeklődők jövő év végéig megtalálják majd az EKF-program friss anyagait, kiadványait és ajánlatait, emellett szóban is kaphatnak tájékoztatást a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros programjairól – mondta Müller Mihály, kiemelve, hogy hamarosan újabb infópontok nyílnak majd Linzben, Bad Ischlben, St. Pöltenben, Grazban és Münchenben is.
Közbiztonság a Balatonon
Az újra megrendezendő nagyfesztiválok miatt is erős nyári szezonra számít a rendőrség a Balatonnál, ahol a korábbi évekhez hasonlóan középiskolások is segítik majd a bűnmegelőzési munkát – közölte a Somogy megyei rendőrfőkapitány szerdán Balatonföldváron.
Molnár Gábor a Balatoni Közbiztonsági Koordinációs Bizottság (BKKB) szezonnyitó értekezletét követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az érintett megyéktől és a Készenléti Rendőrségtől érkező „megerősítő erőkkel” garantálni tudják a Balaton és a Velencei-tó közbiztonságát.
Az érintett megyei rendőr-főkapitányságok bűn- és balesetmegelőzési, valamint kommunikációs munkáját összehangoló BKKB 1991-től áll fel nyaranta, hogy az üdülőövezetekben a turistaszezonban nagyobb biztonságot teremtsen. Idén június 1-től szeptember 15-éig működik majd Somogy, Veszprém, Zala és Fejér megye részvételével.
Molnár Gábor, a BKKB soros elnöki feladatait ellátó somogyi főkapitány elmondta: a feladat minden évben más, hiszen a közbiztonságot, valamint a turizmust meghatározó események folyamatosan változnak. Példaként a koronavírus-járványt, a Magyarországhoz közeli háborút és az inflációt említette.
Beszélt arról is, hogy „a Balaton egy 74 kilométer hosszú városnak tekinthető”, ahol nyaranta egymillióra is megnő az itt élők és a vendégek száma, egy-egy kánikulai napon egyszerre 200-250 ezer ember is a vízben tartózkodik. Ugyanakkor eltérőek a partszakaszok adottságai, így mindenhol más kihívásnak kell megfelelniük a rendőröknek – tette hozzá.
A Balaton déli partjáról szólva elmondta, hogy a Somogy megyei főkapitányság száz embert csoportosít át nyárra erősítésként. Idén is a siófoki rendőrkapitányságon kialakított műveleti központból irányítják a partszakasz közbiztonságának védelmét – jegyezte meg.
A Készenléti Rendőrség lovas és kutyás szolgálata is jelen lesz a siófoki Petőfi sétányon vagy a fesztiválokon, „amikor szükség van rá” – mondta Molnár Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem diákjai most nem a Balatonnál, hanem a fővárosban végzik a gyakorlatukat, de a középiskolások a korábbi évekhez hasonlóan idén is segíteni fogják a bűnmegelőzést – fűzte hozzá.
Biró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke kiemelte, jó a kapcsolat és az együttműködés a megyei önkormányzatok és a rendőrség között. A somogyi önkormányzat idén vállalta egy busz beszerzését is, amely a BKKB munkáját fogja segíteni – mondta.
A jelenlegi csapadékhiányos helyzet ugyan szélsőséges, de nem rendkívüli, a Balaton nincs veszélyben a hiányzó vízutánpótlás ellenére sem – hangsúlyozta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
Azt írták: a Balatonról szóló, a sajtóban a közelmúltban megjelent „szenzációhajhász címek és találgatások” torzítják a vízügyes szakemberek, szakértők hiteles nyilatkozatait. Kiemelték, „nincs végveszélyben a Balaton”.
Hozzátették: a jelenlegi csapadékhiányos helyzet ugyan szélsőséges, de nem példa nélküli, a fürdés ellehetetlenülésével való riogatás nem fedi a valóságot.
Tény, hogy a Balaton az év elejétől a mai napig vízhiányos állapotban van. A vízgyűjtőjére hullott csapadék mennyisége 33 százalékkal marad el az 1991 és 2020 közötti időszak átlagától, és ezzel folytatódik a múlt évre jellemző helyzet. A 2022 áprilisában érkezett csapadék ugyan kissé mérsékelte, de nem tudta megszüntetni ezt a hiányt, májusban pedig eddig csak a havi átlag mindössze 7 százaléka hullott le a területre – részletezték.
Hasonló száraz vízháztartási helyzetre bőven akadt már példa – emlékeztetett az OVF. A Balaton átlagos vízállása 2022. május 1-jén 105 centiméter volt, és a 1921 és 2021 közötti időszakban ugyanezen a napon 67-szer fordult elő, hogy ennél is alacsonyabb átalagos vízállást mértek. (Például 1949-ben 57, 2003-ban 70 cm volt ez az érték).
A jelenlegi állapot tehát szélsőséges, de nem rendkívüli – állapították meg. Mint írták, a tó vízjárása természetes jelenség. Az utóbbi mintegy két évtizedben a Balaton sokirányú – elsősorban turisztikai – hasznosítása miatt nőtt az igény arra, hogy minél ritkábban forduljon elő alacsony vízállás. Ehhez biztosítani kellett, hogy a korábbinál nagyobb mennyiségű vizet lehessen tárolni a tómederben, ami a szabályozási szint 120 centiméterre emelésével valósult meg. Ennek a vízszintnek az elérése azonban nem követelmény – folytatták -, hiszen a tó vízutánpótlása alapvetően a természeti tényezőktől – csapadékmennyiségtől, hozzáfolyástól, párolgástól – függ. Ez az érték azt a felső határt jelöli meg, amelyet nem szabad túllépni a parti és partközeli területek elöntés elleni védelméért.
A vízszintszabályozás lényege tehát a szabályozási szint feletti többletvíz levezetése, ám a hiányzó mennyiség pótlásában a természetnek „vagyunk kiszolgáltatva” – magyarázták. Kitértek arra: a hosszú ideje fennálló, halmozódó csapadékhiány miatt a vízgyűjtő terület erősen kiszáradt. A lehulló kevés csapadék csak a talaj átnedvesítésére elég, nem keletkezik a Balatonba eljutó hozzáfolyás, pótlódás. A hosszú távú meteorológiai előrejelzések szerint valószínűsíthető, hogy a következő hat hónapban is a szabályozási maximum alatt marad a tó átlagos vízállása. Szeptember elején, az idei üdülési szezon végén 88-78 centiméteres vízszint várható, ami szintén nem számít majd rendkívülinek, túlzott aggodalomra nem ad okot – áll a közleményben.
A Balaton vízállását a siófoki mércéhez viszonyítva mérik, nem átlagmélységet jelent.
Tovább jár a balatoni komp, több helyről indulnak menetrendi hajók
Esténként tovább jár a balatoni komp, a hétvégén sűrűbben közlekednek a menetrendszerinti hajók Fonyód és Badacsony között, és több kikötőből indulnak már járatok – közölte a Balatoni Hajózási Zrt. a honlapján.
Április 29-től esténként tovább jár a balatoni komp: Szántód felől 6.40-21.20 óra között, Tihany felől 7.00-21.40 között indulnak 40 percenként a járatok. A menetidő 8 perc, nagy forgalom esetén sűrítik a kompok indulását.
Május elején hagyományosan sokan kirándulnak Fonyódról Badacsonyba. A Balatoni Hajózási Zrt. ezért sűríti járatait: április 30-án 6, május elsején 11 hajójáratot indít Fonyód és Badacsony között. (Más napokon naponta négyszer lehet átkelni a két település között.)
A balatoni hajózási szezon húsvétkor két fő útvonalon, Fonyód-Badacsony és a Siófok-Balatonfüred-Tihany között indult el, de csak hétvégenként. Májustól ezeken az útvonalakon már minden nap közlekednek a menetrend szerinti járatok, és indulnak sétahajók Siófok, Balatonfüred, valamint Keszthely kikötőből.
Április 30-tól hétvégenként Balatonmáriafürdő-Balatongyörök-Szigliget-Badacsony útvonalon is járnak a menetrendi hajók, valamint indulnak sétahajók Badacsony és Balatonmáriafürdő kikötőjéből is.
