Rendhagyó helyszíneken zajló színházi eseménysorozattal készülnek Veszprémben és a régióban

Rendhagyó helyszíneken rendezett színházi előadásokkal várják a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat részeként az év második felében a közönséget – közölte hétfői veszprémi sajtótájékoztatóján Varga Richárd, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. menedzsere.

Június közepe és december eleje között hét előadást láthat majd a közönség szokatlan játékterekben. A sorozat első előadása Háy János Apa lánya című monodrámája lesz Pallai Mara színművész előadásában, Hoffer Károly rendezésében június 14-én a Veszprém Agórában – mondta Varga Richárd, megjegyezve, hogy ebben az esetben nem a helyszín rendhagyó, hanem a téma megközelítése. Az Amargant Színházi Műhely Sárkány című improvizációs játékát, melyet Ilyés Lénárd rendez, a farkasgyepűi erdőben láthatják július 5-én a nézők. Lipták Gábor Aranyhíd című kötete alapján állította színpadra a Balaton teátrum társulata a Tihany című musicalt, amely a zalahalápi Haláp-hegyen lesz látható augusztus 23-án.

Fabacsovics Lili Hogyan írjunk happy endet című zenés korképét a Lovassy László Gimnázium tornacsarnokában nézhetik meg az érdeklődők szeptember 6-án. A badacsonytomaji Folly Arborétumban mutatja be október 4-én a Betyárok ideje című vacsoraszínházi előadást a Kabóca Bábszínház Rumi László rendezésében. Bérczi Zsófia Tara teknője című művét november 8-án nézhetik meg az érdeklődők a Hangvillában. A programsorozat december 6-ai előadása pedig a Táp Színház Roletti című darabja lesz Dézsi Fruzsina produkciós vezető rendezésében a veszprémi Expresszó klubban. Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: az előadás-sorozattal céljuk, hogy a különleges helyszínek révén azokat is megszólítsák, akik nem, vagy csak ritkán járnak színházba.

A tervek szerint a sorozat 2023-ban is folytatódik, nemzetközi előadásokkal kibővülve. A sajtótájékoztatót követően Müller Mihály, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program (VEB2023 EKF) sajtófőnöke az MTI-nek elmondta: nem csupán külföldi vendégművészek meghívását tartják kiemelten fontosnak, hanem azt is, hogy megszólítsák a Magyarország, ezen belül Veszprém iránt érdeklődő külföldieket is. Ezt szolgálják az EKF információs pontok – mutatott rá, hozzátéve, hogy a múlt hét elején Bécsben nyitottak egy újabb ilyen pontot, a bécsi magyar nagykövetség után ezúttal egy közép-európai vulkanikus borokra szakosodott belvárosi borszalonban.

Ezeken az infopontokon az érdeklődők jövő év végéig megtalálják majd az EKF-program friss anyagait, kiadványait és ajánlatait, emellett szóban is kaphatnak tájékoztatást a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros programjairól – mondta Müller Mihály, kiemelve, hogy hamarosan újabb infópontok nyílnak majd Linzben, Bad Ischlben, St. Pöltenben, Grazban és Münchenben is.

Forrás: MTI

Erős nyári szezonra számít a rendőrség a Balatonnál

Közbiztonság a Balatonon
Az újra megrendezendő nagyfesztiválok miatt is erős nyári szezonra számít a rendőrség a Balatonnál, ahol a korábbi évekhez hasonlóan középiskolások is segítik majd a bűnmegelőzési munkát – közölte a Somogy megyei rendőrfőkapitány szerdán Balatonföldváron.

Molnár Gábor a Balatoni Közbiztonsági Koordinációs Bizottság (BKKB) szezonnyitó értekezletét követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az érintett megyéktől és a Készenléti Rendőrségtől érkező „megerősítő erőkkel” garantálni tudják a Balaton és a Velencei-tó közbiztonságát.

Az érintett megyei rendőr-főkapitányságok bűn- és balesetmegelőzési, valamint kommunikációs munkáját összehangoló BKKB 1991-től áll fel nyaranta, hogy az üdülőövezetekben a turistaszezonban nagyobb biztonságot teremtsen. Idén június 1-től szeptember 15-éig működik majd Somogy, Veszprém, Zala és Fejér megye részvételével.

Molnár Gábor, a BKKB soros elnöki feladatait ellátó somogyi főkapitány elmondta: a feladat minden évben más, hiszen a közbiztonságot, valamint a turizmust meghatározó események folyamatosan változnak. Példaként a koronavírus-járványt, a Magyarországhoz közeli háborút és az inflációt említette.

Beszélt arról is, hogy „a Balaton egy 74 kilométer hosszú városnak tekinthető”, ahol nyaranta egymillióra is megnő az itt élők és a vendégek száma, egy-egy kánikulai napon egyszerre 200-250 ezer ember is a vízben tartózkodik. Ugyanakkor eltérőek a partszakaszok adottságai, így mindenhol más kihívásnak kell megfelelniük a rendőröknek – tette hozzá.

A Balaton déli partjáról szólva elmondta, hogy a Somogy megyei főkapitányság száz embert csoportosít át nyárra erősítésként. Idén is a siófoki rendőrkapitányságon kialakított műveleti központból irányítják a partszakasz közbiztonságának védelmét – jegyezte meg.

A Készenléti Rendőrség lovas és kutyás szolgálata is jelen lesz a siófoki Petőfi sétányon vagy a fesztiválokon, „amikor szükség van rá” – mondta Molnár Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem diákjai most nem a Balatonnál, hanem a fővárosban végzik a gyakorlatukat, de a középiskolások a korábbi évekhez hasonlóan idén is segíteni fogják a bűnmegelőzést – fűzte hozzá.

Biró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke kiemelte, jó a kapcsolat és az együttműködés a megyei önkormányzatok és a rendőrség között. A somogyi önkormányzat idén vállalta egy busz beszerzését is, amely a BKKB munkáját fogja segíteni – mondta.

Forrás: MTI

Nincs veszélyben a Balaton, bár jelenleg hiányzik a vízutánpótlás

A jelenlegi csapadékhiányos helyzet ugyan szélsőséges, de nem rendkívüli, a Balaton nincs veszélyben a hiányzó vízutánpótlás ellenére sem – hangsúlyozta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Balaton északi part éjszakai panoráma

Azt írták: a Balatonról szóló, a sajtóban a közelmúltban megjelent „szenzációhajhász címek és találgatások” torzítják a vízügyes szakemberek, szakértők hiteles nyilatkozatait. Kiemelték, „nincs végveszélyben a Balaton”.

Hozzátették: a jelenlegi csapadékhiányos helyzet ugyan szélsőséges, de nem példa nélküli, a fürdés ellehetetlenülésével való riogatás nem fedi a valóságot.

Tény, hogy a Balaton az év elejétől a mai napig vízhiányos állapotban van. A vízgyűjtőjére hullott csapadék mennyisége 33 százalékkal marad el az 1991 és 2020 közötti időszak átlagától, és ezzel folytatódik a múlt évre jellemző helyzet. A 2022 áprilisában érkezett csapadék ugyan kissé mérsékelte, de nem tudta megszüntetni ezt a hiányt, májusban pedig eddig csak a havi átlag mindössze 7 százaléka hullott le a területre – részletezték.

Hasonló száraz vízháztartási helyzetre bőven akadt már példa – emlékeztetett az OVF. A Balaton átlagos vízállása 2022. május 1-jén 105 centiméter volt, és a 1921 és 2021 közötti időszakban ugyanezen a napon 67-szer fordult elő, hogy ennél is alacsonyabb átalagos vízállást mértek. (Például 1949-ben 57, 2003-ban 70 cm volt ez az érték).

A jelenlegi állapot tehát szélsőséges, de nem rendkívüli – állapították meg. Mint írták, a tó vízjárása természetes jelenség. Az utóbbi mintegy két évtizedben a Balaton sokirányú – elsősorban turisztikai – hasznosítása miatt nőtt az igény arra, hogy minél ritkábban forduljon elő alacsony vízállás. Ehhez biztosítani kellett, hogy a korábbinál nagyobb mennyiségű vizet lehessen tárolni a tómederben, ami a szabályozási szint 120 centiméterre emelésével valósult meg. Ennek a vízszintnek az elérése azonban nem követelmény – folytatták -, hiszen a tó vízutánpótlása alapvetően a természeti tényezőktől – csapadékmennyiségtől, hozzáfolyástól, párolgástól – függ. Ez az érték azt a felső határt jelöli meg, amelyet nem szabad túllépni a parti és partközeli területek elöntés elleni védelméért.

A vízszintszabályozás lényege tehát a szabályozási szint feletti többletvíz levezetése, ám a hiányzó mennyiség pótlásában a természetnek „vagyunk kiszolgáltatva” – magyarázták. Kitértek arra: a hosszú ideje fennálló, halmozódó csapadékhiány miatt a vízgyűjtő terület erősen kiszáradt. A lehulló kevés csapadék csak a talaj átnedvesítésére elég, nem keletkezik a Balatonba eljutó hozzáfolyás, pótlódás. A hosszú távú meteorológiai előrejelzések szerint valószínűsíthető, hogy a következő hat hónapban is a szabályozási maximum alatt marad a tó átlagos vízállása. Szeptember elején, az idei üdülési szezon végén 88-78 centiméteres vízszint várható, ami szintén nem számít majd rendkívülinek, túlzott aggodalomra nem ad okot – áll a közleményben.
A Balaton vízállását a siófoki mércéhez viszonyítva mérik, nem átlagmélységet jelent.

Forrás: MTI