Az épületek, lakóházak és az üdülőkörzetekben jellemző üdülők, nyári lakok, pompás hétvégi házak – mint amelyből oly’ sokat látunk a Balaton mentén – energia felhasználása aligha közömbös. Az energetikai tanúsítvány megléte adás-vételkor itt is kötelező és befolyásolhatja az árat. De a rezsi szempontjából sem mindegy a ház energetikai állapota.
Azt eldönteni, hogy otthonunkban, nyaralónkban érdemes-e kicserélni a meglévő nyílászáróinkat egy korszerűbb szerkezetre, leginkább úgy lehet, ha megvizsgáljuk, hogy mekkora lenne az új nyílászárókkal az éves energia megtakarításunk, azaz mennyit spórolnánk a beruházással.
Képzeljünk el egy 100 m2 alapterületű, négyzet alaprajzú családi házat, melynek belmagassága 3 m. Legyen rajta mind a négy égtáj felé 2 db nyílászáró. Referencia épületünk minden határoló szerkezete (padló, homlokzati fal és padlásfödém) a nyílászárókon kívül feleljen meg az érvényben lévő energetikai előírásoknak.
A következő számításban az aktuális energiaárak felhasználásával megállapíthatjuk, hogy mekkora megtakarítást eredményez, ha különféle hőátbocsátási tényezőjű ablakokat műanyag háromrétegű üvegezésű ablakokra cserélünk.
1.) Kettős üvegezésű, fa gerébtokos ablak
Elsőként nézzük meg úgy, hogy eredetileg kettős üvegezésű, fa gerébtokos ablakaink vannak. Az ilyen típusú nyílászárók hazánkban még mindig nagyon gyakoriak, annak ellenére, hogy már léteznek sokkal korszerűbbek is.
Egy ilyen ablak hőátbocsátási tényezője általában 3,4 W/m2K. Első példánkban ezeket cseréljük ki 0,9 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű háromrétegű üvegezésű műanyag ablakokra. Az eredeti szerkezetekkel referencia épületünk összes hővesztesége 7,63 kW. A feltételezett korszerűsítés után ugyanez az érték 6,21 kW-ra csökken. Mai energiaárakkal számolva ez a korszerűsítés harmincnégyezer forint éves energia megtakarítást jelent, a megtérülési idő pedig 47 év.
2.) Fa, kétrétegű, hőszigetelt üvegezésű nyílászáró
Következő példaként fa kétrétegű, hőszigetelt üvegezésű nyílászárók legyenek meglévő szerkezeteink. Ezeknek az általános hőátbocsátási tényezője 2,2 W/m2K. Ezeket az ablakokat műanyag háromrétegűre cserélve évente tizenkilencezer forintot takarítunk meg, és a beruházás 84 év alatt térül meg. A meglévő referencia épületünk összes hővesztesége ebben az esetben 6,87 kW volt.
3.) Műanyag kétrétegű hőszigetelt üvegezésű nyílászáró
Harmadik példában azt feltételezzük, hogy az épületen 1,5 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű műanyag kétrétegű hőszigetelt üvegezésű nyílászáróink vannak és ezeket szeretnénk lecserélni ugyanolyan műanyag háromrétegű szerkezetre, mint az előző két példában. Ezzel a korszerűsítéssel évi közel kilencezer forintot takarítanánk meg, 183 éves megtérüléssel. A kezdeti állapotban ekkor az épület összes hővesztesége 6,43 kW.
Számításaink konklúziója
A számítási eredményeket vizsgálva megállapíthatjuk. hogy műanyag kétrétegű üvegezésű nyílászárókat műanyag háromrétegű üvegezésűre cserélni nem éri meg, hiszen csekély megtakarítást hoz, megtérülési ideje pedig túlságosan hosszú.
A fa kétrétegű nyílászárók esetében a megtérülés ideje már kevesebb, mint feleakkora, azonban még mindig túlságosan hosszú ahhoz, hogy azt lehessen mondani, hogy ez egy jól megtérülő beruházás. Az első példa az egyetlen, ahol érdemes korszerűsítésbe kezdeni, még ha más korszerűsítést nem is végzünk az épületen, mert ebben az esetben a gerébtokos ablakok cseréjével elérhető évi harmincnégyezer forintos megtakarítás már számottevő.
***
Energia témában minden fontos információt megtudhat itt, az országos hálózattal rendelkező Innotau Kft. honlapján: Energetikai tanúsítvány
További oldal:
Netlexikon.hu: Energetikai tanúsítvány
Energetikai tanúsítvány, Győr